Az idén márciusban megrendezésre kerülő VinCE 2011 rendezvényen ismét lehetőség nyílik a Malatinszky Kúria Organikus Szőlőbirtok boraival találkozni.

A március 19-20.-án lebonyolításra kerülő nagyszabású boros felvonuláson az alábbi tételeket tervezzük bemutatni a nagyközönségnek:

Noblesse Rozé 2009

Serena 2009

Noblesse Chardonnay 2009

Kövesföld 2007

Kúria Cabernet Franc 2006

Kúria Cabernet Franc 2007

Kúria Cabernet Franc 2008

Vasárnap 9.30-tól a Malatinszky Csaba mesterkurzust tart ” A villányi cabernet franc” témakörben.

Várjuk a borbarátokat a Mesterkurzus II-es teremben !

– A VinCE 2011 oldalán előzetes regisztráció szükséges a terem befogadóképessége miatt

REINER WEIN
Überraschendes aus Ungarn
Von Stuart Pigott

Groß ist die Kluft zwischen dem Erfolg von Ungarns angesehensten neuen Rotweinen im eigenen Land und ihrer fehlenden Präsenz außerhalb ihrer Heimat. Im Großraum Budapest werden vor allem die tieffarbigen, sehr kräftigen und oft massiven Rotweine aus dem Villány-Gebiet im Süden des Landes nahe an der Grenze zu Kroatien gefeiert. Dass ungarische Weinfreaks manche dieser Weine wegen ihrer Übermächtigkeit kritisieren, unterstreicht nur, wie diese Gewächse seit dem Ende des Kommunismus zu den etablierten Rotweinen des aufstrebenden Landes avanciert sind. Am deutschen Markt oder im englischsprachigen Raum sind sie allerdings kaum präsent.

Groß ist auch die Kluft zwischen der Bühne, welche die Weine in der glanzvollen neuen Spitzengastronomie und den Tophotels von Budapest finden, und den sehr ländlichen Verhältnissen in und um die Kleinstadt Villány, wo sie erzeugt werden. Eigentlich handelt es sich dabei um die Stadt Wieland, bis 1945 eine deutsche Stadt, aus der dann viele, aber keinesfalls alle deutschstämmigen Einwohner vertrieben wurden. Bis auf 444 Meter Höhe steigt das Villányi-hegység-Gebirge, an dessen Südseiten die Weinberge liegen. Es sind die wärmsten Weinberge Ungarns, was zusammen mit den vorherrschenden nährstoffreichen und wasserhaltigen Lössböden zur Üppigkeit der Rotweine führt.

Viel Sinn hätte es nicht, diese Welt zu beschreiben, gäbe es nicht den Berliner Rechtsanwalt Horst Hummel, der 1998 begann, ein Weingut in Villány aufzubauen, und seit 2009 auch Importeur für die Weine einer Reihe seiner Winzerkollegen ist. Dieser inoffizielle Botschafter des Gebiets kämpft gegen zwei große Vorurteile: Unter weniger erfahrenen Weinfreunden gilt Ungarn nach wie vor als Ostblock und daher minderwertig; unter den erfahrenen hingegen steht Villány für teure oder gar überteuerte Weine. Die 2009er “Le Sommelier – Tenkes”-Rotwein-Cuvée von Csaba Malatinsky eignet sich perfekt, um diese Irrtümer zu demontieren. Bei www.weingut-hummel.com (Telefon 0 30/4 45 34 44) kostet der Wein 9,50 Euro, und mit seinem herrlichen Duft nach schwarzen Johannisbeeren und schwarzem Pfeffer, dem vollsaftigen Körper und sanften Gerbstoffen stellt er ein beachtliches Preis-Leistungs-Verhältnis dar. Die 2007er “Montenuovo”-Rotwein-Cuvée der hochmodernen Vylyan Winery (13,50 Euro) wirkt überraschend elegant für einen so kräftigen Rotwein: fleischig statt wuchtig. Der komplexe Duft nach vielerlei schwarzen Beeren und Gewürzen macht ihn sehr ansprechend.

In diesem üppigen Kontext wirken Horst Hummels eigene Weine schlank und eigen. Mit seinem Duft nach getrockneter Orangenzeste und Wacholder sowie einer betont frisch-herben Art schreit der 2007er Kékfrankos (7,50 Euro) nach fetthaltigem und würzigem Essen. Viel körperreicher ist die 2006er “J.M.”-Rotwein-Cuvée (25 Euro), die mit ihren vollen, sanftherben Gerbstoffen die traditionelle Bordeaux-Rotwein-Welt durch eine sehr dezente Holznote von der Fasslagerung mit der Fülle des mediterranen Einflusses in Villány verbindet. Es handelt sich um ein seltenes Beispiel dieser Stilistik in der modebewussten Weinwelt.

Text: Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, 13.02.2011, Nr. 6 / Seite 48

Steven Spurrier – tasting notes  from London Fine Wine Encounter 2010

Serena 2009.

Fruity and floral and good acidity. 16

Chardonnay 2009.

Lemon yellow, good Chardonnay fruit, good flesh and weight, quite rich but lovely lemony acidity. 17,5

Pinot Bleu 2006.

Good deep colour, good oak, still a bit firm with lots of grip and character. 16,5

Kovesfold 2007.

Very good colour, soft black fruits on the nose, quite lush with good tannins and balance. 17,5

Kuria Cabernet Franc 2007.

Very good young dark colour, pure concentrated raspberry nose, lots of grip and lots of tannin. 17

Kuria Cabernet Franc 2008.

Very good colour, full black red, lots of flesh and really good purity of Cabernet Franc fruit, really good wine. 18

The Kuria wines are certainly making good progress, easily world class.

Kritikus hangvételű cikkem a felsőkategóriás magyar vörösökről meglehetősen nagy felzúdulást keltett Magyarországon (a parázs vita itt olvasható), és ennek eredményeként több magyar borász is fölvette velem a kapcsolatot. Vagy azért, hogy elmondja, mekkorát tévedtem, vagy azért, hogy a boraiból mintát küldjön. Az utóbbiak közül különösen örültem a villányi Malatinszky Csaba megkeresésének. Két okom is volt örömre: az egyik, hogy Malatinszky e fontos borvidék egyik vezéralakja, a másik, hogy máig nem sikerült eldöntenem, hogy hányadán is állok a boraival.

Malatinszky-borokat 2003 óta kóstolok rendszeresen, és az a nem teljesen kiforrott vélemény alakult ki bennem, hogy: 1. a modern villányi vonalat viszi: a borai nagyon koncentráltak, nagyon érettek és elég fásak; 2. de nem esik olyan túlzásokba, mint azok, akiknek a borait az eredeti cikkemben bíráltam, mert bár a méret nála is XL és a fa mindig hangsúlyos, azért valamilyen szintű egyensúly mindig megtalálható bennük; 3. érdekes módon két közelmúltbéli kóstolás alkalmával (Varsó 2009. október és Pannon Bormustra 2010. június) jobban teszett a könnyedebb Tenkes Cuvée, mint a becsvágyóbb nagyborok, mivel azoknál kevésbé fás és krémes, miközben a gyümölcs ugyanazt a magas minőséget képviseli. Így aztán érthető örömmel és kíváncsisággal bontottam ki a hatpalackos csomagot, ami a felsőkategóriás Kúria-sorozat borait tartalmazta.

Az alábbiakban a kóstolási jegyzeteim következnek és egy záró észrevétel.

Cabernet Franc 2007

14% alkohol, 1.7g maradékcukor, 5.3g sav. (Ezeket az analitikai adatokat a kóstolás után kértem  Malatinszky úrtól, hogy a benyomásaimhoz megerősítéséhez némi támaszt kapjak). Erősen extrahált, már-már leveses, modern bordeaux-i stílusban készült bor, amelyet elég nagyfokú érettség és a gyümölcs édessége jellemez. Testes, szinte már túlsúlyos, mégis jó egyensúlyt mutat, és összességében nem tűnik eltúlzottnak. Fiatal; per pillanat nem sok fajtajelleget mutat. Ennek a bornak két rétege van: az érett gyümölcsök és a jelentős mennyiségű, pikáns tannin. A 2006-os cabernet franc-hoz viszonyítva (l. lent), ez több eleganciát, de kevesebb gyümölcsöt mutat (fejlődésének jelen szakaszában), ami ebben az érett, modern stílusban szerintem nagy veszteség. Ezen talán a házasítás egy másik fajtával javíthatott volna rajta. Ez a bor nem kevesebb, mint 10 napon át volt nyitva, és meglepett, hogy mennyire kitűnőe tartotta magát. 5-6 pont

Cabernet Franc 2006

14.5% alkohol, 1.8g maradékcukor, 5.3g sav. A 2007-eshez viszonyítva érettebb gyümölcsből készült érettebb bor. Halványan érzékelhető szekunder és tercier aromák. Kissé közelebb esik a bordeaux-i stílushoz, mint a ’07-es, aminek volt egy kis szupertoszkán stichje. A cabernet franc vegetális jellege a kortyban hangsúlyos, de ugyanakkor eléggé édes is – számomra túlságosan is, nálam ez már a maradékcukor-érzet határát súrolja. Talán idővel majd besimul: most nem igazán jó inni, habár az extrakt és az édesség alapvetően nem túlzó. A darabban tartást kevésbé bírta. (Nem dekantáltam a borokat, inkább több napon át újra meg újra kóstoltam őket.) A fenntartásaimmal együtt egy komoly bor. 5 pont.

Cabernet Sauvignon 2007

14% alkohol, 1.4g maradékcukor, 4.7g sav. Az illat határozottabb, mint a két cabernet franc-é. Minerális, nem túl gyümölcsös, ugyanakkor van benne egy alapvető édesség és érettség. Kóstolva az első benyomás egészen kiváló, telt és széles, viszont a szárító tölgytanninhoz és a sűrű, ragadós textúrához kell egy kis tolerancia. Legalább 4–5 évre lesz szüksége, hogy a palackban földolgozza a fát és a tannint; most még túl harsány. A darabban tartást nagyon jól bírta, de valahogy a gyümölcsök soha nem kerültek felszínre. A sor legfeszesebb bora. 6 pont.

Cabernet Sauvignon 2006

14% alkohol, 1.4g maradékcukor, 4.8g sav. A Malatinszky-boroknál megfigyelt 2006/2007 dichotómiának megfelelően ez érettebb és édesebb, mint az utódja. Aromatikájában szeder és erdei gyümölcsök, némi sauvignonos vegetalitással. A fajta keretei között egyértelműen a szuperérett oldalhoz húz; közelebb esik Colchaguahoz (vagy legalább Maremmához), mint bármihez, amit Bordeaux-ból ismerek. A korty ugyanakkor elég tisztességes egyensúlyt mutat, megítélésem szerint az alkohol és az extrakt jól integrált. Mai állapotában a gyümölcsök kissé elmaszatolódottak, de a palackérés vélhetően majd kontúrosabbá teszi őket. A visszakóstolások alkalmával meggyűlt a bajom az alkohollal, de a bor feszessége és az oxidációval szembeni tartása tiszteletreméltó volt. 5 pont

Merlot 2007

14% alkohol, 1.9g maradékcukor, 5.3g sav. A fajtára jellemző illat, érett cseresznyével, szilvával, gyümölcslevessel és egy kis agyagos földességgel. Nem éget, de egyértelműen elég édes és testes. Kóstolva édes és közepesen hosszú, a savakat gyakorlatilag nem lehet érzékelni, a tannin lágy, és a textúra simogató. A későbbi visszakóstolások alkalmával a lekváros szuperkoncentráltság és az igazi merlot-s fekete szeder között ingázott. Sok a fa. Majd meglátjuk, hogy milyen irányba indul el. 5 pont.

Kövesföld 2007

14% alkohol, 1.5g maradékcukor, 4.9g sav. 70 százalék cabernet sauvignon és 30 százalék cabernet franc házasítása „grand cru” területekről (60 százalék új hordó). Közelebb áll a ’07-es Merlot-hoz, mint bármelyik cabernet-hez: édes, telt és lágy, de kétségtelenül valamivel több mineralitás és grafitos hűvösség található az illatban. A hordó vaníliája és a tejszínes krémesség a textúrában határozottan jelentkezik. A frissességet nyomozni kell. A Kövesföld nemessége hosszabb távon mutatkozik meg, a második napon már ez tűnt a legcsiszoltabbnak és legmélyebbnek az összes közül. Intenzíven gyümölcsös, telt, sima felszínű; érezhetően nagy erő lakozik benne. A többihez képest ennek van egy plusz dimenziója, és több benne az anyag, de még hosszú út áll előtte. 6-7? pont.

Természetesen valamennyi bor nagyon fiatal, és ostobaság volna a közeljövőben bármelyiket felnyitni (remélem, hogy ezt a vásárlók is tudják majd). A 2007-esek nekem egyértelműen jobban tetszettek, mint a 2006-osok. A ’07-esekben több frisseséget éreztem, a ’06-osok veszélyesen közel kerültek ahhoz, hogy túl lágyak legyenek (az alkohol is kissé magasabb).

Hogyan viszonyulnak a Malatinszky-borok a Villányról kialakult képemhez? Egyértelműen nagyon modern borok, nagyfokú koncentrációval, magas extrakttal, érettséggel, sok fával stb. Amennyiben beszélhetünk ma egyáltalán fineszről, ez csak mint jövőbeli lehetőség nyilvánul meg, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy jól ihatóak. Ugyanakkor mindegyik rendkívül alapos borászati odafigyelésről tanúskodik (igazából nem olyan vészes az új fa hatása, a hordók állítólag 500 literesek, nem 225-ösök), és habár minden bor, amit kóstoltam a határokat feszegeti, mégsem mondhatom, hogy bármelyik túl alkoholos vagy túlextrahált lett volna; nem érzékeltem a túlérett zamatoknak azt az őrült hajszolását, amit az eredeti cikkemben a Bock-borok kapcsán szóvá tettem. Az egyensúly nagyon modern, vonzó, bársonyos, lekerekített, de mégiscsak egyensúly. Érdekes, hogy párhuzamként nekem a modern bordeaux-iak, a toszkán bordói blendek és alkalmanként az újvilági cabernet-k jutottak eszembe. Ezek a borok egyértelműen más kategóriába tartoznak, mint azok a provinciális, túlhajtott megaborok, amelyekből oly sok van Villányban és Magyarország más borvidékein.

Szívesen újrakóstolnám őket 5 év múlva, hogy lássam, miként fejlődnek; addig is a könnyedebb stílusú 2007-es Tenkes palackomat (cabernet-merlot) bontom majd föl, ami egy igazán kiváló bor étkezéshez.

(Megjegyzés: a posztban szereplő borokat a termelőtől kaptam mintaként.)

[Wojciech Bonkowski]

eredeti cikk itt