Kategória: Hírek

Megkaptuk oklevelünket a német bioborverseny első helyezéséről!

Bewusstsein für biologische und hochwertig erzeugte
Produkte schaffen

Neben modernen Konzepten im Bereich des Weinmarketings konnte man bei Weinfestival auch einen weiteren Trend ausmachen. Am Stand der bekannten Winzerei „Malatinszky Kúria“ macht die Bezeichnung „Organic Wine“, also biologisch angebauter Wein, neugierig. Der Winzer Csaba Malatinszky, der vor 25 Jahren die erste Vinothek in Budapest eröffnet hat, gibt gerne selbst Auskunft darüber, wie er zum Anbau von Bio-Weinen kam. Nachdem der Winzer mit 500jähriger Familientradition im Weinanbau 1997 sein Anwesen in Villány gekauft hat, begann er zunächst mit dem biologischen Anbau von Obst und Gemüse, was in der Region sehr gute Resonanz fand. Später kamen selbst hergestellte Produkte aus Lavendel und Rosmarin hinzu, die er immer weiter verfeinerte. Außerdem erweiterte er die Produktpalette immer weiter. Bedingt durch die eigene gesunde Lebensweise und seinem Anspruch, in Ungarn ein Bewusstsein für biologische und hochwertig erzeugte Produkte zu schaffen, stellte er 2009 auf biologischen Weinanbau um. Seither erfreuen sich seine Bio-Weine nicht nur in Ungarn großer Beliebtheit, sie wurden auch schon mehrfach international prämiert. Allein in diesem Jahr erhielten zwei Rotweine der Sorte Cabernet Franc und zwei weiße Chardonnay Gold in der Kategorie „Organic Wineries of the Year 2016”. Und Serena Noblesse, ein ebenfalls ökologisch angebauter Weißwein, wurde 2010 vom britischen Weinmagazin Decanter als „Best old world white” gewürdigt. Wer diesen aromatischen und im Nachgang leicht salzigen Bio-Weißwein selbst probieren möchte, der findet Malatinszkys Weinladen in Budapest unter folgender Adresse: Malatinszky Wine Store, József Attila utca 12, 1051 Budapest. Informationen zur Möglichkeit der Weinverkostung auf seinem Anwesen in Villány finden Sie unter www.malatinszky.hu. Man darf gespannt sein, welche Trends sich im nächsten Jahr auf dem Weinfestival abzeichnen. Eines ist jedoch schon jetzt sicher: Neben den traditionellen und altbekannten Winzereien werden solche mit innovativen Konzepten und alternativen Anbauformen immer beliebter in Ungarn. 

Doris-Evelyn Zakel/Budapester Zeitung/16.09.2016.

Merlot 2015

Mély és vastag színvilág, remek, telt, fajtajelleges illat, amelyben a direkt meggy és szeder a fő jegy. A hordóhatás szinte nulla. Kóstolva remek savakat kapunk, finom tanninszerkezetet, amely puha és érett. Teste a közepesnél nagyobb, struktúrája szájbetöltő, finom. Ízvilága teljesen azonos az illattal, gyümölcsös, csábító és jól iható már most is. ****+

Chardonnay 2015

Kétharmad részben hordóban erjesztve, intenzív illat, amelyben a friss citrusok mellett érett alma és őszibarack is megjelenik. A fajtajelleg finom vajassága is felismerhető, a hordóhatás is finom. Kóstolva lendületes savkészletet kapunk, a hordó vaníliája és citrusa felismerhető, szerkezete feszes, elegáns. A bor gyakorlatilag a gyümölcsről szól, már most is megközelíthető, de a tökéletes összeállásra még várni kell. ****/*****

Kövesföld Merlot 2015

Lilás szélű megjelenés, közepesen intenzív illatvilág, amelyben a gyümölcs intenzíven, mégsem tolakodóan mutatkozik meg: finom kis áfonya, pici meggy. A hordóhatás egyáltalán nem érzékelhető. Szájában már más a helyzet, a hordó hatása ekkor már megjelenik, de csak visszafogottan. Finom, de feszes a tanninszerkezete, savai lendületesek, a bor gyümölcsös és nagyon könnyen iható, mégis koncentrált. A legvégén újra a hordóvanília kerül elő. Fiatal, nagyon potens. *****-

Kövesföld Cabernet Sauvignon 2015

Mély bíbor, csillogó színvilág, közepesen intenzív illatvilág, amelyben a finom meggy és szilva mellett megjelenik a friss kékszőlő is, valamint kis mértékben a hordóhatás és egy érintésnyi zöldfűszer/gyógynövény. Szájban a savszerkezet finom, a tannin nem kevés, feszes, tapadós, de tökéletesen érett. Ízvilága összetett, nem dübörgő, hanem elegáns, kifinomult. A végén megjelenik a szokásos bors (bár kismértékben), valamint egy kis mészkőíz. Hosszú és potens. *****-

Kövesföld 2015

A két cabernet próba-blendje. Lilás szélű, fekete magú megjelenés, intenzív, a kékszőlő, a szilván és az áfonyát megjelenítő illatvilág, a zöldfűszerek hatása is jelentős, valamint a mineralitás is megjelenik. Kóstolva kivételes intenzítás, tökéletes savkészlet, finom szerkezetű tannin, a bor sűrű és testes, mégsem válik nehézkessé. Teljesen betölti a száját, a gyümölcs finom és roppanós, a hordóhatás feszessé teszi. Izmos, hosszú, elegáns. *****

Kövesföld Cabernet Franc 2015

Hordós erjesztés (!!!). Lazább színszerkezet, lilás szél, intenzív illatvilág, áradó, direkt gyümölcsösséggel, meggyel és szederrel. Zöldfűszerkészlete izgalmas, mellette egy kis gyógynövény is feltűnik, valamint egy pici hordóhatás. Szájban is a közvetlen gyümölcsösség a legjelentősebb jegy, savtérképe vibráló, tanninszerkezete tapadós, de kivételesen puha, a bor struktúrája koncentrált, de lendületes. Pici édességérzet érinti meg. Rendkívül tömör bor, amelynek részletgazdasága és eleganciája a legfontosabb. *****+

Borigo 2015-ös hordóminta kóstoló

Örömmel tudatjuk, hogy az “Organic Wineries of the Year 2016” versenyen két fehérborunkat (Serena 2015 és Noblesse Chardonnay 2013) ezüst-, illetve két vörösborunkat (Noblesse Cabernet Franc 2013 és Kúria Cabernet Franc 2013) aranyéremmel jutalmazták.

Most kaptuk a hírt, hogy a 17. VinAgora Nemzetközi Borversenyen, Kúria Cabernet Franc 2009-es borunk aranyérmet nyert!
A győztes bort szombaton akár a levendulaszüretünkön is megkóstolhatjátok.

Levendulaszüretre hívunk benneteket június 25-én 10 órától.

A közös szüret élményét finom ételeinkkel, házi szörpjeinkkel,pincehideg borainkkal tesszük teljessé.

Levendulás termékeinket a helyszínen megvásárolhatjátok.

Menüajánlatunk: 6000 Ft/Fő Előzetes rendelés szükséges!

Lecsópüréleves sós túrógombóccal

Kemencés sültek parázsburgonyával, házi kovászos uborkával

Levendulás créme brulée

MALATINSZKY PRÉSHÁZ

H-7818 Siklós-Máriagyűd

GPS: 45°52′45.6″, 18°15′21.3″

e-mail: [email protected]

tel: +36-20- 240-2565

Saját képviseletet hozott létre Kínában Malatinszky Csaba, a Malatinszky Kúria tulajdonosa, aki egyelőre a saját boraival, később pedig több magyar termelő boraival szeretne jelen lenni az ázsiai piacon.

Malatinszky Csaba (Fotó: Graselly Balázs)

Malatinszky Csabának 2006 óta van kapcsolata kínai partnerekkel, most pedig képviseletet hozott létre az ázsiai országban. A borász az Inforádiónak nyilatkozva elmondta, hogy következetes munkával többé kevésbé állandóan jelen szeretne lenni a kínai borpiacon. Jelenleg első sorban luxusszállodákba szállít. A villányi birtok évi 100-150 ezer palackos termelésének a felét néhány éven belül Malatinszky szerint el tudják majd helyezni a távol keleti piacon.

A villányi termelő a rádió Hordóminta című műsorának nyilatkozva kifejtette, hogy Kínában 1,5 milliárd ember él, ami nagyon jelentős piac. Az átlagfizetés nagyjából egyenlő, vagy kissé magasabb a magyarországinál. Tehát van fizetőképes kereslet, a borfogyasztás pedig divatos.

Gondoljunk bele, hogy mennyi bort vesz fel egy ekkora ország – mondta Malatinszky, hozzátette, hogy ugyanakkor a kínaiak immár a legnagyobb bortermelők között is ott vannak. Leginkább fehérborokat készítenek, az igazán jó vörösöknek a termőhelyét még nem találták meg, ám egy ekkora országban minden lehetséges.

Kína hatalmas piac, de olyan, mint egy nagy csomag: ott van előttünk, látjuk, hogy el kellene vinni valahová, de nem tudjuk, hogyan fogjuk meg – szemléltette. Hozzátette: az egész világ tanulja, hogy lehet üzletelni a kínai felekkel. A tapasztalatok gyűlnek, és „sokkal jobban kitisztult számomra, hogy milyen módon, milyen szintekre tudom eljuttatni a boromat.”

Kínában épp a borkultúra hiányából fakadóan nem létezik az a borkereskedői hálózat, amely sok országban adott, ezért leginkább spotvásárlások vannak. A kínai emberek nagyon jó üzletemberek és roppant gyorsan reagálnak – sorolta tapasztalatait a borász. Léteznek olyan cégek, amelyeknek a fő profiljuk például a kohászat, de közben foglalkoznak ékszerekkel, ingatlanokkal, és belevágnak a borkereskedelembe is – mondta.

Malatinszky Csaba a saját boraival első sorban a gasztronómiában jelenik meg Kínában. Több neves szállodával is kapcsolatba került, ami egy remek piac, hiszen a távol keleti országban igen nagy a belföldi turizmus, és az üzleti utak száma is igen magas, az öt csillagos hotelek 95%-os kihasználtsággal működnek.

Pillanatnyilag első sorban saját borokkal, a piac stabilizálásával foglalkozik a cég, de szeretnének majd más magyar borokat is kivinni.

A kínai borkultúrával kapcsolatban a borász kifejtette, hogy immár nem csak az számít a tehetős keleti vásárlóknak, mennyire drága, illetve prémium egy bor. Megjelentek azok a fogyasztók is, akik részletesen kóstolnak, és egyre többen vannak, akik értenek a borhoz.

Késő ősz, közelgő tél, Bordó Blend. Mi más apropó kell még, hogy megkóstoljuk a Cabernet Franc magyar apostolának borait? Belegondolva ezekre az okokra nincs is igazán szükség, elég annyi, hogy Malatinszky Csaba neve mindig garancia a kiváló borokra.

Kövesföld, magnum palackban (Fotó: Graselly Balázs)

A Borkollégiumban összegyűlt csapat arra vállalkozott Mészáros Gabriella vezetésével, hogy végig megy a Malatinszky úton, megkóstol pár chardonnay-t és nem kevés komoly és várhatóan meseszép villányi vörösbort. Nem is villányit, sokkal inkább Malatinszky vörösbort.
Talán kevesen tudják, hogy Malatinszky Csaba a Borkollégium első csoportjának hallgatója volt a 90-es évek legelején. Akkoriban a Gellért Szállóban dolgozott és már ekkor kiderült, hogy másképpen figyel a borra, gondolkozik róla. Hamarosan átkerült a Gundelba, majd megnyitotta az ország egyik legelső borkereskedését, amely mind a mai napig létezik Budapest belvárosában.

Innen már egyenes út vezetett a szőlőbe és a pincébe, ahol elhívatottan, és nagy kitartással próbálja elkészíteni a saját villányi, sőt most már siklósi borát, amihez az ihletet, a mintát a bordói borok adják. Az elmúlt két évtizedben beírta magát az ország modernkori történetébe, és együtt emlegetik nevét a villányi „alapító atyákéval”. Hát ennyit a mesterről röviden, aki sajnos ezúttal nem lehetett jelen a kóstolón. Javaslom, hogy aki teheti, menjen el és hallgassa meg gondolatait a szőlőről, borkészítésről, biogazdálkodásról. Megéri.

Annak ellenére vagy pont azért, hogy bár Villány nem fehérboros vidék, többször bizonyította Csaba, hogy lehet említésre méltó fehéreket készíteni itt is. Ez nála elsősorban a chardonnay. Ebből három különböző tétel is kóstolhatunk. A 2014-es mutatta az évjárat hiányosságait. A 2013-a és a 2009-es annál jobban sikerült. Az utóbbiban már megjelentek az érettség jelei, míg a 2013-as még roppant fiatalnak bizonyult. Ezt a bort érdemes még tárolni. A fehér Serena házasítást nem lehet kihagyni a sorból, hiszen ennek a bornak az érdekessége, hogy egy borvidék idegen illatos fajtát is tartalmaz. 2013-ban ez a sárgamuskotály volt, amit a chardonnay és a szürkebarát egészít ki.

A négy fehér után egy jelentősebb vörös sor érkezett, amiből a cabernet francokat várta mindenki a legjobban. Aztán a sauvigon és a merlot kicsit elvitte a bulit, de erről majd később.

Öt évjárat franc-t végigkóstolni nem csak azért érdemes, mert így látjuk igazán, hogy a fajta milyen érési folyamatokon megy keresztül, mennyire érlelhető. Azért is hasznos és szerencsés dolog ez, mert egy tisztán, természet közeli módon készült bornál sokkal inkább megmutatkozik az évjáratok közötti különbség. Jól meg lehet tanulni, hogy melyik évjárat mit ad, milyen savakat, milyen aromákat, melegebb vagy hűvösebb karaktert.

Mivel már többször vettem részt ilyen Malatinszky féle évjárat kóstolón tudom, hogy ezeknél a boroknál ez egyértelműen nyomon követhető, sokkal inkább, mint más pincénél. A 2008-as Kúria vitte el a pálmát. Tökéletesen mutatta, hogy vörösbornak kedvező évjáratban járunk. Pompás állapotban van, megérett a fogyasztásra, fenn van a csúcson és még marad is pár évig. Sikerült kihozni a francból olyan dolgokat is, ami nem jellemző rá: gazdag, összetett illat, sok érett gyümölccsel, felbukkanó tercier aromákkal. Emellett van benne egy kis villányi, a gazdag tannin és a kicsit magas alkohol, és van benne egy kis bordó is a pompás savakkal és az összetettséggel.

A 2007-es Kúria már sokkal inkább az évjáratról szól, a kicsit érdesebb tanninokkal, a 2008-ashoz képest kisebb koncentráltsággal. S persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 2002-es pedig bebizonyította, hogy 13 év után is képes egy magyar vörösbor állni a talpán, mégpedig nem akárhogy. Akinek még van, azt nem biztatom tárolására, inkább az elfogyasztására.

A sauvigon azzal vittel az estét, hogy bebizonyította, egy jó évjáratban be tud érni hazánkban is – és akkor bravúros vörösbort ad.  Amikor nem a tanninról szól egy tanninos fajta, az itthon még nagy kincs.

Inkább arról beszélt a bor, hogy a jó hordóhasználat szép fűszerei, a sauvignon piros bogyói, a pici paprikásság, és a meszesség milyen gazdag aromatikát tud adni. Ehhez párosul egy tökéletes szerkezet, és egy tanulni való könnyed elegancia.

S végül, hogy miért okozott a zavart az erőben (ha már minden az új Star Warsról szól) a Merlot. Izgalmas dolog ugyanazt a bort egyszerre kóstolni egy hagyományos palackból és egy magnumból. Az már nem újdonság, hogy a másfél literes palackban való érlelés sokkal jobbat tesz a bornak. Az okok még nem teljesen tisztázottak, talán a mennyiség okoz valamit a borban, amitől gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, rendezettebb lesz, izgalmasabb karakterrel. Jogos kérdés, hogy miért nem kerül akkor minden bor nagy palackba. Egyrészt drágább, másrészt még kevesen tudják a különbségeket. Nehézkés tárolni, egyszerre elfogyasztani is nagy társaságot igényel. A gasztróban biztosan több lehetősége lenne a magnum palacknak.

Az este értékelését elvégezve úgy gondolom, hogy Malatinszky Csaba borai változatlanul a magyar mezőny csúcsán vannak. Évről évre kiválóak, megbízhatóak és a gazda ellentmondást nem tűrően járja az útját, keresi a Kövesföld és saját határait. Igazi borok, nem csak haladóknak.

A kóstolt tételek:

• Chardonnay 2014 Le Sommelier sorozat
• Serena 2013 Noblesse sorozat
• Chardonnay 2013 Noblesse sorozat (biodinamikus)
• Chardonnay 2009 Noblesse sorozat
• Merlot 2009 Noblesse sorozat
• Cabernet Franc 2009 Noblesse sorozat
• Cabernet Franc 2008 szűretlen Kúria sorozat
• Cabernet Franc 2007 szűretlen Kúria sorozat
• Cabernet Franc 2005 szűretlen Kúria sorozat
• Cabernet Franc 2002 szűretlen Kúria sorozat
• Cabernet Sauvignon 2008 szűretlen Kúria sorozat
• Kövesföld 2006 szűretlen, Cabernet Sauvigon és Franc, Kúria sorozat, magnum palackban
• Kövesföld 2007 szűretlen, Cabernet Sauvigon és Franc, Kúria sorozat
• Merlot 2006 szűretlen, Kúria sorozat
• Merlot 2007, Kúria sorozat, magnum palackban
• Merlot 2007, Kúria sorozat, 0,75 l palackban

A Bordó Blend idén is izgalmas mesterkurzusokat kínált a vörösborok iránt mélyebben érdeklődő résztvevők számára. Ilyen volt például Malatinszky Csaba interaktív „blendkészítő” előadása, ahol a sokak által ismert borász-sommelier bevezetett minket a cuvéek világába.

Malatinszky Csaba (Fotó: Graselly Balázs)

Ha valaki a bordói házasítások iránt érdeklődik, talán nem is igazán találhatna jobb tanítómestert, mint Malatinszky Csabát. Őt megismerve egy egészen más szemlélettel találkozhattunk, ami a borkészítést illeti. A cuvéeiről híres borász, aki sokáig tevékenykedett sommelierként is, kiválóan ismeri a bordói fajtákat, azok képességeit, és a belőlük készült borokat. Számára a borászkodás egy tudatos folyamat, melynek minden lépése tervezett. Fontos, hogy legyen a fejünkben egy idea, amikor belevágunk – mondta az előadásán.

Amikor a Malatinszky Birtok megalakult 1997-ben a területek kiválasztásában francia kutatók is részt vettek. Az ültetvény összeállítása rendhagyó módon történt: nem a termőhelyhez legjobban passzoló fajtákat keresték, hanem a fajtákhoz legjobban passzoló termőhelyet, hiszen a Franciaországban sok időt töltött borász akkoriban már pontosan tudta, hogy mely fajtákkal szeretne dolgozni a későbbiekben. A telepítéseket parcellánkénti vizsgálat előzte meg, fontos volt, hogy a bordói fajták magas mészkőigényét a talajok teljesíteni tudják. Ám azt a bizonyos terroirt az ember hozza létre, jegyezte meg Csaba, utalva megint csak a tudatosságra, amelyre az embernek elengedetlenül szüksége van ahhoz, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez.

És hogy mit tudtunk meg magukról a cuvéekről? Azt, hogy a készításük bizony nem egy egyszerű műfaj. Átlagon felüli érzékszervi képességekre van szükség ahhoz, hogy a fajtaborokat egyenként analizálni tudjuk és meg tudjuk találni azokat az arányokat, amelyekben a bor a legharmonikusabb arcát mutatja. A cél egy olyan ital létrehozása, mely tulajdonságaiban túlmutat magukon a fajtaborokon.

Fotó: Graselly Balázs

A házasítás elkészítésénél fontos a csend és a nyugodt környezet, hogy az ember minél jobban tudjon koncentrálni az ízekre. A kóstoló során a közönség egy cabernet franc alapú házasítás mellett döntött, ami nagyon szépen mutatja, hogy a cabernet franc, mint Villány legnagyobb potenciállal rendelkező fajtája egyre több ember fejébe épült be. Csaba pedig egy cabernet sauvignon alapú cuvéet készített el. A kóstolón így tehát a 2015-ös évjárat legjobb alapborait, cabernet sauvignont, cabernet franct és merlot kóstolhattunk egyenként, illetve az általunk kreált arányokban házasítva.

A hosszas kísérletezés közben azt is megtudtuk, hogy mi a szerepe a három fajtának egy házasításon belül. Az általunk olyan nagy becsben tartott cabernet franc legnagyobb erénye Csaba szerint az egyensúly és finesz, míg a merlot puhaságával és gyümölcsösségével, a cabernet sauvignon pedig struktúrájával és erejével veszi ki a maga részét a készítendő borból.

Az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat. A készített házasításokkal, mint ha egy egészen új dimenzióba kerültünk volna, ahol a borok legfeljebb hasonlítanak elődjeikre, de semmiképpen sem egyeznek a kiindulási fajták íz- és illatvilágával. Ezek a 2015-ös tételek már ebben a formában is remek bornak számítanak, ám valószínűleg sokkal többet tudnak majd mutatni néhány év érlelés után. Mivel nekünk ezt megvárni nem volt időnk, a kóstoló végén Csaba megmutatott nekünk két különleges tételt a 2006-os és 2007-es évből, melyek közül az egyik bor magnum palackban érett, ami mint tudjuk, egy sokkal hosszabb érlelést tesz lehetővé.

Fotó: Graselly Balázs

A két, gyönyörűen érlelt csúcsbor után azt hiszem sokkal közelebb kerültünk Malatinszky Csaba elméletéhez, miszerint igazán jó bor csakis az lehet, ami érlelhető, vagyis kiállja az idő próbáját, és jól áll neki a kor.
A Bordó Blend második mesterkurzusa tehát még a kizárólag fajtaborra felesküdött borkedvelők számára is izgalmas esemény volt, ahol tényleg mindent megtudhatott a közönség, amit a cuvéekről lehet/érdemes/kell tudni.

FORRÁS

Villány ugyan több szempontból is lecsúszik a magyar borvidékek képzeletbeli dobogójáról, Malatinszky Csaba szerint mégis mindent elmond, hogy „az emberek a villányi borért hajlandóak a legtöbbet fizetni”. S hogy az ország első sommelier-jének bora mitől más, mint a környéken dolgozó Bock, Gere vagy Kvassay terméke? Szerinte elsősorban attól, hogy ő csinálja.

Malatinszky Csaba úttörő volt világéletében. 1991-ben ő lett az első magyar sommelier, elmondása szerint ezután ő hozta be az országba az első borszekrényt, kóstolópoharakat és dekantálót. Később ő nyitott először vinotékát Magyarországon La Boutique des Vins néven, és amikor 1997 után már saját borászata is alakulni látszott, ő alkalmazta itt első ízben a finom seprőn erjesztés franciás fogását, és a szűretlen bor palackozását. Jól érzi az olvasó, erős a borász franciák iránt érzett rajongása: a borászkodás útján valójában egy medoci tanulmányút, a legnagyobb francia mesterek, és a Bordeaux-ban látottak indították el.

A szüret legmocskosabb részében is elegáns megjelenésű férfi nem véletlenül választotta azonban Magyarország legdélebbi borvidékét, Villányt borai termőhelyéül – noha szüleinek Badacsonyban volt birtokuk. Mint mondja, számára a harmónia az elegancia szinonimája, a cabernet franc pedig az elegancia non plus ultrája. Ez a kékszőlő ugyanakkor pont az a fajta, amelyről az Isten sem mondja meg, hogy nem direkt erre a vidékre nemesítették. Értjük már?

Paradicsomból biobor

A Pécstől nem messze fekvő vidéken rendszerint korán tavaszodik és hosszan elnyúlik a nyár, így a gyümölcsöknek rengeteg napfény jut. Itt, ezen a mészköves, néhol agyaggal, néhol lösszel fedett talajon indult az én boros-újságírós karrierem is, két éve, amikor az őszi fesztiválon leszólítottam a borvirágos orrú Bock Józsefet. A csodálatos látványt nyújtó, egybefüggő ültetvények alatt 2010 sírásra okot adó eredményeiről beszélgettünk, én pedig megírtam. Azt az évet leszámítva a cabernet franc nagyon szeret itt, de vígan elvan a cabernet sauvignon, a portugieser vagy például a merlot is. A fehérek sem hiányoznak: csekélyebb mennyiségben, de sorakoznak itt olaszrizling, chardonnay és hárslevelű tőkék is. Ja, és paradicsombokrok.

Malatinszky Csaba – aki borteraszán fogadott minket, majd pincéjében is körbevezetett – 2009 óta foglalkozik biotermeléssel, amelyhez  a paradicsomokon át vezetett az út. „Nem hittem el, hogy egész Európában nem lehet jó paradicsomot venni” – mesélte, hogyan jött az ötlet öt–hat évvel ezelőtt, hogy palántákat hozzon külföldről, kísérletezés céljából. „Ha ilyen hatalmas a minőségi különbség a boltban kapható és a biozöldségek között, akkor miért lenne ez másként a szőlőnél és a bornál?” – tette fel később a kérdést. „Költséges, de megéri, mert ez egy fontos üzenet a világnak.”

Eszerint a növényvédelemben és a talajművelésben sem használ kemikáliákat, regeneráló, újrateremtő eljárásokat alkalmaz. Gyakorlatilag még a fűnyírást is a rovarok életéhez igazítja. És hogy mindezt a boron is érezzük-e? Biztosan nem lesz elég egy–két év, inkább öt–tíz kell majd ahhoz, hogy igazán fel lehessen mérni a különbségeket – kockázat azonban nincs.

Van elég kihívás az életben

Évente átlagosan 120 ezer palack bor kerül ki a Malatinszky-birtokról, ami a harminchektáros terület mellett nagyon kevésnek mondható. Ennek oka részben a rosszabb évek alacsony terméshozama, részben a kemény minőségi kritériumok. A gazda szerint 6200 tőkéről hektáronként csupán negyven–ötven mázsa közötti szőlőmennyiség terem egy jó évben, mely korlátozást szívesen látna az egész borvidékre kiterjesztve.

A vidék profiljának megfelelően 75 százalékban vörösborok készülnek itt, és a cabernet franc mellett a cabernet sauvignon kap jelentősebb szerepet. Másokkal ellentétben a fehérekkel sem a kihívást keresi a borász („van elég kihívás az életben, nem kell utánamenni”), adta magát a dolog: a földvásárlások során egy chardonnay-ültetvény is hozzá került, ami pedig a kellemes külföldi élményeket idézte fel benne. Nem állta meg, hogy ebből a kedvencéből is készítsen valamit. És hát ez is francia.

Személyes borok: rusztikus tanninok leszavazva

A szakember szerint a „kézműves” kifejezés értelme az utóbbi időben eltorzult Magyarországon, és ebbe a kategóriába az ő pincéje már nem fér bele. Pedig ő is „nagyon kevés géppel” dolgozik –Pannonhalmához hasonlóan, bár kevésbé menő technológiával – kihasználva a gravitációt. Klasszikus borait pneumatikus préssel, olyan alacsony nyomáson készíti, mintha kézzel nyerné ki levüket. A felsőbb kategóriás borokat – prémium és szuper prémium –  préselés nélkül állítja elő. A tartályokat Csaba saját maga tervezte. Ezek specialitása, hogy egyáltalán nem mozgatják a törkölykalapot, vagyis a szőlő préselése után visszamaradt növényi részeket. Ehelyett az országban egyedülálló módon, permetszerűen áztatva, finoman kivonatolnak.

Rozéit is préselés nélkül készíti, hogy itt se jelenjenek meg kéretlen tanninok. A szénsavat ma már kerüli, miután 1998-ban újítóként hozta be ezt is, sokan azonban nem kívánatos utóerjedésnek hitték a pezsgést. Szerinte jobb helyeken már egyébként is kínos rózsaszín bubisat kínálni.

Kevesen gondolnák, hogy fahordóiról egykor még Le Sommelier saját maga gondoskodott: a tölgyet maga érlelte, forgatta, locsolta. Ma már kiváló hordók készülnek Malatinszky közbenjárása nélkül is. Az ötszáz literesekben legfeljebb 24, jellemzően inkább 18 hónapig pihennek az italok; az érlelés kevés tölgyízt hagy a borokban, a gyümölcsösség megmarad.

„Itt személyes borok készülnek, ezek viszont csak akkor jöhetnek létre, ha egy ember irányítja a munkát” – magyarázza Malatinszky Csaba, megjegyezve: mindössze három állandó munkatársa van.

A legjobb európai

Malatinszky Csaba érettségiző diákok helyett dollármilliárdos ázsiai házaspároknak tart borkóstolókat. Az italok fele tehát külföldi poharakban végzi, és ez az arány egyre nő, 2013-ban hetven százalék lehet. A cél Japán, most már Kína, Svájc és az Egyesült Államok, vagy éppen az angol királyi család. Csak prémium és szuper prémium borokat exportál. Mint mondja, „ami ennél gyengébb, az a világban teljesen érdektelen”.

A Malatinszky névhez három borcsalád kötődik: a Le Sommelier – „miután jó ideig én voltam az egyetlen sommelier az országban, lehettem »le « ” –, a Kúria borok, és a Noblesse-csoport. Utóbbiak közül került ki a Serena, amelyet a Decanter 2010-ben a legjobb európai fehérbornak választott azon az éves versenyen, amely a világ legnagyobb és legmagasabb presztízsű megmérettetéseként definiálja magát. Alapszabály ugyanakkor, hogy borversenynek nem hiszünk. Ennek sem feltétlenül.

A borász egy évig gondolkodott azon, hogyan lehet létrehozni egy karcsú terroirbort, ami ásványos, aromatikus és élvezetes egyszerre, emellett pedig hosszú is, alacsony alkoholtartalom mellett. Csaknem összejött mindez, és mivel a tökéletességhez ilyen módon közelítő ital merőben új is volt, Steven Spurrier kiválasztotta. A Serena több mint fele chardonnay, de van benne negyven százalék rajnai rizling és egy kevés muscat ottnel is. Magyarországon 3500 forint körüli áron kaphatjuk meg palackját, külföldön több mint duplájáért.

A Kúria sorozatból a már sokat emlegetett fajta bora, a Cabernet Franc 2006-os változatát 14 ezer forintért kínálja a borász weboldalán. Ennyi pénzért egy nyolcpontos, összetett, természetesen elegáns bort ígér, nagy testtel és jó savakkal. A szintén szűretlen Kövesföld, ez a dűlőszelektált bordeaux-i összeállítás azonos évből több mint 25 ezer forintot ér (magnum, azaz másfél literes palackban). Aki azonban egyelőre csak kisebb összeget fektetne be, már kétezer forint körül is talál a listán, például a Chardonnay-t, a Kadarkát vagy a Kékfrankost.

Villányból az út nem csak előre vezet

Malatinszky Csaba úgy tartja: amikor terroirborokról van szó, nincs szükség marketingre, csak hatékony kommunikációra. „Nem kell mást tennünk, csak elmondani, mi az, amink van, és mi az, amit mi csinálunk.” Persze ez feltételezi azt is, elég jó az a valami, amiről csak az igazat mondjuk – jegyzi meg. Tokaj és Eger előnye Villánnyal szemben ugyanakkor a hosszú évtizedek óta tartó, államilag is jelentősen támogatott reklám – vallja, mi meg nevetünk.

„Nincsen olyan borász, akit követnék; minden jó bort tisztelek, de nekem az a dolgom, hogy a sajátomat megcsináljam.” Malatinszky Csaba filozófiai alapvetése, hogy „valaki nem ahhoz képest létezik, hogy mások vannak, hanem önmagához képest teszi a dolgát”, így aztán nem húzunk ki belőle semmi érdekes pletykát. Amikor a villányi borászokkal, Gerével, Bockkal, vagy Kvassayval kialakult kapcsolatáról kérdezem, a Gundel volt sommelier-je azt mondja, nincs gond, nincs versenyhelyzet. Mint mondja, sajnálja, hogy szomszédjai a merlot-t és a cuvée-ket „hozzák-viszik” versenyekre, „pedig továbbra is a cabernet franc az igazi kihívás – és a lehetőség”. „Kevés Villányban a bátorság, az élethez pedig kell.” És úgy tűnik, a nagy újító újra és újra vállalja a kihívást.

„Mitől más az én borom? Attól, hogy én készítem” – foglalja össze, és megjegyzi még: „az egyedinek, mint esztétikumnak nincsen vetélytársa”.

FORRÁS

(Fotók: Petrány Máté. Szakmai konzulensünk Bukovics Martin.)